• Ön itt van:  
  • Kezdőlap
  • Kiállítások
  • Állandó kiállítások

A "Tiszteletes Úr" – Csiszár Árpád emlékszoba

csalad

Csiszár Árpád (1912-1989) református lelkész, múzeumszervező és alapító Fülesden született 1912. március 8-án. A teljes elhívatottsággal végzett lelkészség mellett a teológiai, hitbeli kérdésekkel párhuzamosan, vagy még inkább azzal együtt egy életen át kutatta múltunkat. Ahol hosszabb, rövidebb ideig letelepedett vagy csak megfordult, első dolga volt szemrevételezni a helyet, annak múltját, kezdve az eke által a földből kifordított emlékekkel, a természeti adottságokon át a családi társadalmi kapcsolatokig, az ember tárgyi kultúrájáig.

Bővebben ...

Szerelem a Tiszaháton - A beregi vászon

vaszon2 

A falu életének az egész évet átfogó vászonmunkák adták meg a keretét. A vászonhoz kapcsolódtak a Beregi Tiszahát népe életének döntő pillanatai. Készítésének minden részlete, a munkák nehézsége ellenére a falvak egészének várva várt eseménye volt. Az élet reménységének a nyitányát jelentette. Mert miközben lépésről lépésre elkészült az élet egyik legfontosabb alapanyaga, a vászon, a munkálatok közben ismerték meg egymást a fiatalok. Itt kötődtek a sok-sok munka és sok-sok játék és vidámság közben az életre szóló szerelmek és az újabb reménységek.

Bővebben ...

A szemtakarótól a szemfedőig - A születéstől a halálig

himzes1 

A vászon végigkísérte az embert a születéstől a halálig. A vászonból készült eszközök ott találhatók az élet minden területén, a háztartásban, a gazdálkodásban és a viseletben.
A kisgyermek egészségét szemtakaróval óvták a rontás ellen. A gyermekágyat fekvő asszonyt és családját a rokonok és ismerősök hosszabb időn keresztül étellel látták el. Az ételvivéshez szépen hímzett komakendőt, és cserép vagy porcelán komatálat használtak.

Bővebben ...

A beregi gyász

gyasz1 

A beregi Tiszahát népének kézimunkáihoz hozzátartoztak a gyászos temetési kézimunkák is. Már a kelengyéhez elkészítették a gyászabroszt, tükörre való gyászkendőt és a ravatalterítőt is. Ezeket a gyászos textíliákat szövéssel és varrással rendszerint feketével díszítették. Nem volt külön mintakincse, ugyanazokkal a motívumokkal díszítették és a minták ugyanabban a szerkesztésmódban kerültek rájuk, mint az élet bármely használati tárgyára, a hétköznapi vagy ünnepi abroszokra. Feliratuk általában a halotthoz intézett búcsúszavak: „NYUGODJ BÉKÉBEN” vagy ehhez hasonló.

Bővebben ...

Beregi művészi és háztartási vasöntvények

vasak1 

Az öntöttvas, de főként az öntöttvas tüzelőeszközök megjelenése a háztartásokban az élet minőségét változtatta meg.
Az első díszes öntöttvas kályhák a XVI. században német földön jelentek meg. Kezdetben fejedelmi, főúri kastélyok elegáns, művészi kivitelű tárgyai voltak és a főnemesek ajándékozták azokat egymásnak.

Bővebben ...

Bereg patrónusai

 patronus2

A Beregi Tiszahát falvainak folytonos fejlődésében elévülhetetlen érdemei voltak az ott helyben lakó európai iskolákban nevelkedett nemességnek. Hatásuk az élet minden területén megmutatkozott. A legfontosabb volt, hogy mint munkaadók biztosították az emberek megélhetését, de komoly részt vállaltak a falusi iskolák, egyházak építésében, fenntartásában – és ha szükség volt rá –, a lakosság megvédelmezésében.

Bővebben ...

A kastély lakói

lakok 1 

A Lónyay család a XIV. században került Vásárosnaményban. A kastélyt 1728-ban Lónyay László építette. Leányági öröklődés útján került először a felvidéki Vladár, utána a Tomcsányi család birtokába.

Bővebben ...

Bereg régészete

 regesz3

A kiállítás az őskőkortól (Kr.e. 250000 – 8000) a XVIII. századig terjedő időszak kultúráinak tárgyi hagyatékából nyújt ízelítőt. Megtalálhatók benne az őskori ember mindennapi használati eszközei, az ünnepi alkalmakkor viselt ékszerek, a harcok során alkalmazott fegyverek, a mesterek szerszámai, a vallási rítusokhoz használt tárgyak és számos, a temetéskor a halott mellé helyezett, a túlvilági életre szánt sírmelléklet.

Bővebben ...

Műtárgy látványraktár – Kerámia-gyűjtemény

cserep1 

A régi háztartásban sokféle cserépedényre volt szükség. Területünkön állandó, számottevő fazekasság csak a 17. századig volt. Így később az edényeket a vásárokon szerezték be. A nagy kerámia központok fazekasai elhozták áruikat a naményi vásárba, ahol több központ gyártmányai találkoztak. A kiállított anyaggal területünk változatos kerámia anyagának származását mutatjuk be.

Bővebben ...