Folytatjuk korábbi blogbejegyzésünket, amelyben ezúttal az Eötvös család köznemesi ágának leszármazottairól tudhatnak meg érdekes dolgokat, akik a településünkön ma is látható Eötvös-kúriában éltek.

Bereg és Szatmár vármegye egyik kiemelkedő nemesi családjának egy bárói és egy köznemesi ágát ismerjük. A bárói ág leszármazottai – köztük vásárosnaményi báró Eötvös József Károly Bertalan Adalbert és fia, vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston – egyik ősük itteni birtokszerzése révén nevükben viselték a vásárosnaményi előnevet, de soha nem éltek városunkban!

Ellentétben a köznemesi ág leszármazottaival, akik kezdetben a korábbi blogbejegyzésben már említett, II. Eötvös Miklós által megvásárolt várkastélyon belül álló, 1720-ban épült kúriában éltek. A várkastély és a kúria azonban nem érte meg a 20. századot, helyén a későbbiekben lakóházak épültek.

Az Eötvös család köznemesi ágának leszármazottai között több magas rangú tisztviselőt (főispán, alispán, országgyűlési követ, főszolgabíró) találunk. Kiemelkedik közülük Eötvös Tamás, Bereg vármegye egykori főispánja, aki Vásárosnaményban született, talán éppen az egykori várkastélyon belüli kúriában.

Fivérével, Eötvös Mihállyal – Szatmár vármegye akkori alispánjával – kormánybiztosként aktív szerepet vállaltak az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcban. A szabadságharc bukása után Eötvös Tamást haditörvényszék elé állították, amely halálra és vagyonelkobzásra ítélte. A halálos ítéletet 6 évi várfogságra csökkentették, később birtokát is visszakapta. Ennek ellenére már nem költözött vissza Vásárosnaményba, itteni birtokát bérbe adta és Beregsurányban élt. 1861-ben Bereg vármegye munkácsi járásának országgyűlési képviselőjévé választották. 1867 júniusában részt vett Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ünnepségén, ahol megfázott, tüdőgyulladást kapott és szeptemberben elhunyt. Ő és felesége hamvait a beregsurányi református templom falában őrzik.

Eötvös Tamás, Bereg vármegye főispánja és országgyűlési képviselője

Eötvös Tamás hosszabb ideig élt Vásárosnaményban, s nagy valószínűséggel ő építtette a jelenleg felújítás alatt álló, Jókai úti Eötvös-kúriát. Időpontjáról egyelőre nincsenek pontos adataink, de a szabadságharc előtt, feltehetően az 1830-as években épülhetett.

Az utcafronton fűrészelt dísszel ellátott tornácos kúria kisebb és nagyobb méretű szobáinak fűtését érdekes módon oldották meg. Akkori szokás szerint a nagyobb lakóépületek szobái – így az Eötvös-kúria szobái is – úgy voltak elosztva, hogy az előszobából és az azt követő szobából jobbra és balra is nyíltak szobák. A szobákat elválasztó falban ki volt alakítva egy-egy füstház. A füstházak a szobákban lévő kályhák kürtőinek füstjét gyűjtötték össze, amely egy-egy kéményen keresztül távozott. A füstház hús füstölésére is alkalmas volt.

Eötvös Tamásnak két gyermeke született, Eötvös Natália és Eötvös Jenő. Natália nem élt városunkban, feleségül ment Szilágyi István országgyűlési képviselőhöz. Jenő feleségül vette borosjenői Rátz Helént/Ilonát, akivel a ma is álló kúriában lakott.

                                          

                                      Eötvös Jenő és borosjenői Rátz Helén ifjúkori képe

Idős vásárosnaményi lakosok elmondása szerint a kúria és a hozzá tartozó birtok hosszában a mai Jókai úttól a Dózsa György útig tartott, a hátsó kertben a családi sírbolt is helyet kapott. Szélességét tekintve pedig – vele szemben állva – jobb kézre kettő, bal kézre egy teleknyi volt a határa. Jobb oldalt a kocsiszín és a kiszolgáló személyzet lakásai, bal oldalt pedig nagy lóistálló volt. Eötvös Jenő és felesége ugyanis gyönyörű lovakkal és kastélyfogattal járt, ezért a kúria előtt kocsiforduló volt kialakítva. Az utcáról kovácsoltvas kapun keresztül lehetett bejutni a kúriához, az előkertben idősebb fák és virágok voltak.

Az Eötvös-kúria előkertje

Eötvös Jenő és Rátz Helén házasságából négy gyermek született: Sándor, Tamás, Helén/Ilona és Jenő. A család leszármazottainak feljegyzései apjuk életviteléről is tájékoztatnak. Eötvös Jenő vagyona nagy részét felélte, mert nagyon fényűző életmódot folytatott. Tengervizes hordókban osztrigát hozatott Vásárosnaményba és minden reggel pezsgőt ivott. Péntekenként pedig tokhalat fogyasztott, amit elsősorban ikrája, a kaviár miatt kedvelhetett. 

A család mégsem veszítette el a teljes vagyonát, mert Eötvös Jenő viszonylag fiatalon meghalt. Hosszas szenvedés után 58 éves korában, 1901. október 19-én hunyt el. Arról is tájékoztatást kaphatunk, hogy egyik fia, Jenő 18 éves korában ismeretlen okból véget vetett az életének. Eötvös Jenő és felesége sírkövének egy része a Beregi Múzeum Rákóczi úti épületének, a Máthé-kúriának az előkertjében került elhelyezésre. Sándor és Tamás idős korukig Vásárosnaményban élt, egészen 1945-ig.

Sándor, Tamás és Jenő egy kisebb város jezsuita bentlakásos iskolájába járt. Sándor és Tamás később 3000 hektár földet örökölt apjuk nővérétől, Natáliától. Eötvös Sándor katonatiszt lett, azonban nem léphetett be egy elitezredbe, mert nem volt elég vagyona. Századosként szerelt le, s mivel apai és anyai ágon is nyolcadíziglen igazolni tudta nemesi származását, megkapta a császári és királyi kamarás címet. Érzékeny volt a közügyek iránt, de többnyire távol tartotta magát a nyilvános szereplésektől. Szívesen és gyakran kártyázott a gazdag helyi földbirtokos Tomcsányi Vilmos Pállal, valószínűleg tarokot vagy whistet. Feleségül vette Kovács-Sebestyén Ilonát, ám nem született gyermekük. A Méltóságos Úr (E. S.) és a Méltóságos Asszony (K. S. I.) 1945-ig a ma is álló Jókai úti kúriában élt. Eötvös Sándor 1945. április 18-án hunyt el Budapesten.

Eötvös Sándor császári és királyi kamarás, nyugalmazott őrnagy díszmagyar öltözetben 

 

Testvére, Eötvös Tamás tovább kívánt tanulni, tizennyolc éves korában lottónyereményt nyert, vagyonából Vásárosnaményban élt. Eötvös Tamás tagja volt a Magyar Máltai Lovagrendnek.

Kevésbé ismert, hogy Eötvös Tamás nem a ma is álló kúriában, hanem egy másik épületben lakott. Bár kastélyáról és birtokáról nem maradt fent fénykép és leírás, idős vásárosnaményi lakosok elmondásából sok mindenre fény derült a birtokkal és birtokosával kapcsolatban.

Így arra is, hogy a Nagyságos Úr (E. T.) kastélya később épült, mint az Eötvös-kúria, főépülete helyileg a mostani Polgárvédelmi Bázis épülete, vagyis a vizesárokkal körülvett egykori várkastély falain kívül esett. Nyugat-keleti irányban a mai Jókai úttól a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság keleti területhatáráig, észak-déli irányban a mai Penny Market parkolójától az Eötvös utcáig tartott. A birtokra a mostani mentőállomás helyén álló egykori gyönyörű kovácsoltvas kapun lehetett bejutni, amely Eötvös Sándor kúriájának kovácsoltvas kapujával szemben volt. A két kaput – amelyeket ugyanaz a személy készített – tehát csak a mai Jókai út választotta el egymástól.

Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a kapuval szemben állva annak jobb oldalán diófasor vezetett fel a kastély előtt lévő kocsifordulóig. Bal oldalon a kastélyig almáskert, a mai Penny Market parkolójáig pedig veteményeskert volt, amelyeket kerítés választott el. A kastély előtti kertben több száz éves bükkfák és tölgyek, valamint virágok voltak. A kastély alatt pince húzódott, az épületbe pedig már 1939-ben bevezették a villanyt.

Idős lakosok azt is elmondták, hogy a Nagyságos Úr szívesen töltötte együtt az idejét nála alacsonyabb rangú emberekkel, és általában mindent szeretett, ami magyaros. A környékbeli asszonyokat meghívta magához, akik a nagy konyhában fontak, miközben ő felolvasott nekik. Valószínűleg az egyszerűbb emberek iránti szimpátiájából fakadóan vehetett feleségül egy libapásztorlányt, akinek nevét – bizonyára alacsony származása miatt – titkolták, szinte senki sem tudta. Eötvös Tamásnak és feleségének sem született gyermeke.

Meséltek arról is, hogy a kastélyhoz nem tartozott külön kocsiszín és lóistálló, csak sütőház, valamint a kertész, a szakácsné és a 2-3 szobalány lakrésze. A sütőháznak is volt lakója, Eötvös Tamás ugyanis befogadta és ellátta egyik osztálytársát, aki befogadója felajánlása ellenére sem akart beköltözni a kastélyba. A kastély melletti épületben lakott, ahol szép verseket írt. Húsvétkor a szobalányok Eötvös Tamás kérésére kisebb ajándékokat helyeztek el a nagy kertben, amelyeket aztán a helybeli gyerekek örömmel kerestek meg. Eötvös Tamás 1942. március 24-én hunyt el Vásárosnaményban, kastélyába 1945 után családok költöztek.

Eötvös Sándor és Eötvös Tamás szívén viselte Vásárosnamény fejlődését. A katolikus vallású család két férfi tagja 1930-ban anyagilag hozzájárult a római katolikus kápolna és a plébánia, 1936-ban pedig a templom építéséhez is. A régmúlt időkre visszaemlékezve az idősek elmondták azt is, hogy Kabdebó Lajos katolikus pap azon elképzelését is támogatták, hogy településünkön is megalakuljon az 1920 és 1948 között országosan működő, elsősorban a katolikus ifjúság valláserkölcsi és hazafias nevelésének elmélyítését célzó Jézus Szíve Szívtestőr Gárda. Anyagi segítséget nyújtottak a gárda tagjai egyenruhájának, zászlóinak beszerzéséhez, illetve a fiatalok táboroztatásához.

Eötvös Helén a budapesti Angolkisasszonyok katolikus leánynevelő iskolájában tanult. 1911 októberében Szatmáron eljegyezte őt Czibur Andor Béla vezérkari honvédfőhadnagy. Ezt a hírt több akkori újság – a Szatmáron megjelent Heti Szemle, illetve a Szatmár és Vidéke – is megosztotta olvasóival. Eötvös Helén 1945. július 19-én hunyt el Budapesten.(Érdekességként megemlítendő, hogy Helén eperjeskei születésű vőlegénye és későbbi férje az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében katonai attaséként hírszerzési és kémelhárítási feladatokat látott el. Szolgálataira az I. világháború után is igényt tartottak, altábornagyként 1945 után azonban a kitelepítés jutott osztályrészéül. 1972-ben hunyt el, Albertirsán alussza örök álmát).

       

                Rátz Helén és Eötvös Helén 1903 körül  Czibur Andor Béla altábornagy 1945 előtt

Eötvös Helén és Czibur Andor Béla 1916 januárjában, Bécsben született egyetlen lánya, Czibur Éva 1937 májusában feleségül ment Ghyczy Jánoshoz. Házasságukból két fiú született, Ghyzczy Miklós és Ghyczy Péter. Ghyczy János 31 éves korában, 1945 januárjában Budapesten elhunyt.

Eötvös Tamás, Eötvös Sándor, Czibur Éva, Eötvös Helén és Kovács-Sebestyén Ilona az Eötvös-kúria hátsó kertjében (1932)

Czibur Éva 1956 novemberében Bécsben házasságot kötött Kállay Rudolffal, házasságukból nem született gyermek. Czibur Éva mindkét férjét túlélte (Kállay Rudolf 1998-ban hunyt el), 2003 májusában aludt el örökre a Hollandia déli részén lévő Venlo városában. Albertirsán nyugszik édesapja, és annak második felesége mellett. Sírkövére ugyanaz a bibliai idézet került, ami nagyszüleinek vásárosnaményi sírkövén olvasható. Az Eötvös család köznemesi ágának leszármazottai – Ghyczy Miklós és Ghyczy Péter utódai – jelenleg Németországban élnek.

                            

Ghyczy János         Czibur Éva felnőtt korában         Kállay Rudolf

A vásárosnaményi Eötvös-kúria 1945-ig szolgált az Eötvös család lakóhelyéül. Az 1950-es évek elején a Hadkiegészítő Parancsnokság létrejöttéig a kúria egyik melléképületében kettő katonatiszt lakott a családjával. Az épületet 1987-ben és 1996-ban is felújították. Az 1996-os felújítás során egy huszárszablyát és egy francia kovás puskát találtak a padlástér padozatába rejtve, amelyeket valószínűleg az 1848/1849-es szabadságharcban használtak.

A kúria a Beregi Múzeum iskolatörténeti kiállításának és faraktárának is helyet adott, a kiállítást 2008 óta a Múzeum Rákóczi úti épületében, a Máthé-kúriában tekinthetik meg az érdeklődők. Az Eötvös-kúria jelenleg felújítás alatt áll, a munkálatok befejezése december végére várható.

 

Filepné Kiss Renáta

történész

Keresés az oldalunkon

További blogbejegyzéseink

Virtuális kiállítás

Ízelítő eddig feltöltött kincseinkből:

Kövess Minket!

Beregi Múzeum Játéksarok

DSCN79953

Rólunk írták...

  • A Magyar-Kazah Baráti Társaság jelen lévő tagjai nevében örömmel jártuk végig a Tomcsányi-kastély és a Máthé-kúriát. Köszönjük a nyitvatartási időn kívüli vendéglátást és részletes tárlatvezetést. További sok sikert és mosolygós látogatót kívánunk!
    Varga Nándor elnök
  • Köszönöm, hogy itt lehettem újra és gyönyörködhettem a csodás beregi keresztszemes kézimunkákban, vaskályhákban, a képeken látott templomok szószékkoronáiban.
    Tisztelettel, Székely Judit
  • Nagyon tetszett a kiállítás és köszönjük szépen a szakszerű, komoly élményt jelentő tárlatvezetést.
  • Az első napok benyomása alapján úgy tűnik nagyon jó döntés volt a részünkről ellátogatni az ország keleti csücskébe. Kedves emberekkel, szívélyes fogadtatással találkoztunk. Itt a múzeumban is. Gratulálunk a kiállításokhoz. Valóban gazdag ízelítőt kaptunk a táj múltjáról. Köszönjük a tárlatvezetőnknek a kapott információkat és kedves kalauzolást.
    Morvai Marina
  • Nagyon, de nagyon tetszett a kiállítás. Máskor is jövök.
    ☺♥
  • Visszatekintés a múltra, régi emlékek, tárgyak megmentése, röviden, tömören. Egy nagyszerű kiállítást láthattunk, köszönjük a nagyszerű emléket, egy budapesti ifjú pár.
    Dominika és Krisztián
  • Kedves idegenvezetés, tartalmas tárlat.
    Győrffy Lajos, Kecskemét