Alig van olyan vár a Kárpát-medencében, amelyhez a néphit ne kötne valamiféle titkos alagutat, s ne alakult volna ki hozzájuk kapcsolódó alagút-monda, legenda vagy szóbeszéd. Megyénkben és Vásárosnaményban sincs ez másképpen.

Könyöki József 1898-ban írt „A középkori várak különös tekintettel Magyarországra” című nagyszabású műemlékvédelmi munkájában azt írja a várakhoz tartozó alagutakkal kapcsolatban, hogy alig láttam várat, hol ne mutatott volna a lakosság egy nyílást a falban vagy pinczében, mely szerintük ez alagút lejáratát képezi”. Irodalmi szempontból Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is olvashatunk váralagúttal kapcsolatos történetet, amikor Cecey Éva Miklós deák segítségével egy titkos alagúton keresztül jut be az ostromlott egri várba.

Kutatói szempontból érdekes kérdés, hogy miért is alakultak ki ezek a mondák, néphagyományok, legendák? Egyes régészek szerint Gárdonyi Gézát valószínűleg az ottani kazamatarendszer földalatti folyosói, vagy a több kilométeres püspöki pincerendszer ihlette meg.

Megyénk egykori lakóit valószínűleg a II. Rákóczi Ferenc és a nevéhez köthető szabadságharc. A néprajzkutatók egy része úgy gondolja, hogy „a mi vidékünk volt a bölcsője és a temetője is a Rákóczi-szabadságharcnak”, s ez magyarázhatja a megye kuruc kori néphagyományának gazdagságát. Ennek ellenére a szabadságharc megyénkben történt eseményei nem kapnak nagyobb hangsúlyt a folklórban. A népi adatközlők ugyanis történeteikben nem követik nyomon részletesen a fejedelem életének és a szabadságharcnak az eseményeit, csak kiragadnak belőle képeket.

Lássuk, milyen alagút-mondák maradtak meg megyénk lakosainak emlékezetében! Babus Jolán néprajzkutató és tanár beregi gyűjtése során feljegyezte: Rákóczi Tarpán bontotta ki a zászlaját; az ottani Sósdombon csata volt azért nem nő rajta soha fű, valamint a települést körülvevő erdőben vadászkastélya volt a fejedelemnek. Egy másik tarpai hagyomány szerint a vajai várban tanácskozott a vezéreivel, de nem tudott velük közös nézőpontot kialakítani, s otthagyta őket. Leszállt az alagútba, hogy Lengyelországba menjen, ám üldözőbe vették a labancok. Ezért amikor már nem követte őt az ellenség megállt, és fordítva verette fel lovára a patkót, hogy a nyomok a vár felé vezessenek. 

Babus Jolán néprajzkutató, tanár

Egy jándi néphagyomány szerint a „bujdosó” Rákóczi ott kelt át a Tiszán. Az egykori TSZ-udvar helyén egy révház állt, mellette pedig egy kovácsműhely volt. A révház alatt volt egy szobája, ott élt, mikor üldözték. Lement az alagútba, s ott megfordíttatta a lován az aranypatkót, hogy az ellenségeit megtévessze. Az alagútToldi Pista bácsi szemtanúsága szerint tölgyfadeszkákkal és gerendával van kibélelve, füstös a fáklyáktól, és olyan magas, hogy egy lúhátas ember elfér benne. Olyan keskeny is!” Beregszászig meg sem álltak, ott felsóhajtott a fejedelem a szőlőtermő hegyeknél, mert sajnálta azokat.

A szatmári és a szabolcsi nép is megőrizte Rákóczi Ferenc és a szabadságharc emlékét. A Nagyaron született néprajzkutató és tanár Luby Margit gyűjtéséből tudjuk, hogy Nagyecseden úgy vélik: az ecsedi várnak Csenger felé kijárata, vagyis alagútja volt a föld alatt. Amikor az osztrákok megtámadták a várat, azon menekült Rákóczi. Porcsalmán pedig azt mesélték 1947-ben, hogy Ecsednek Munkácsig tartó alagútja van, ami Erdődig is felment és kocsival lehetett benne közlekedni. A levegőzőjét Nagykároly felé akkor még meg tudták mutatni az ecsediek. 

Luby Margit néprajzkutató, tanár idős korában

Egy vajai lakos 1954-ben azt mesélte, hogy az ottani várkastély alatt egy alagút van, ami a nyírbátori református templomhoz vezet. Amikor üldözték a fejedelmet, lóháton és kocsival járt az alagútban, de megfordította a lován a patkót, hogy amikor jött, azt higgyék, hogy megy. Ha az alagútból jött, az alsó alagsorból fel tudott menni lovával az első emeletre. A várkastély egyik bejáratához külső lépcsőn lehetett felmenni, itt Rákóczi leugratott a lovával.

Egy ajaki lakos elmondása szerint az öregektől azt hallotta, hogy a fejedelem a kisvárdai várban lakott, de később elfogták. Mikor a várat megtámadták, olyan alagúton menekült Ungvárra, amelyben lóháton és hintóval is lehetett közlekedni. A kisvárdai római katolikus templom falánál meg is találták az alagúthoz tartozó nyílást

Csiszár Árpád, a Beregi Múzeum alapítója is jegyzett le alagút-mondát. 1967-ben az egyik olcsvai lakosnak azt mesélte a nagymamája, hogy amikor a szamosszegi erdőtől az olcsvai várig húzódó alagutat Szamosszegnél kiásták, fegyvereket találtak benne. Egy másik alagút pedig az ottani teleptől vezetett a várig – egy férfi volt is benne –, de 1966-ban beszakadt.

A fenti elbeszélésekből is kiderül, hogy az adatközlők szerint az alagutak többnyire a legközelebbi várba, az adott település más fontos épületéhez, esetleg jóval messzebb lévő településre vezettek és lehetőséget nyújtottak a menekülésre. Azok méretéről szinte mindig túlzóan, a valóságtól elrugaszkodva szólnak (kocsival, lóval is lehetett bennük közlekedni, egymástól olykor igen messze lévő településeket kötöttek össze, folyók alatt is megépítették), ezzel is megkülönböztetve azokat a hétköznapi dolgoktól és fokozva a misztikumot.                                                                       

(folytatjuk)

Filepné Kiss Renáta

Keresés az oldalunkon

További blogbejegyzéseink

Virtuális kiállítás

Kövess Minket!

Beregi Múzeum Játéksarok

DSCN79953

Rólunk írták...

  • A Magyar-Kazah Baráti Társaság jelen lévő tagjai nevében örömmel jártuk végig a Tomcsányi-kastély és a Máthé-kúriát. Köszönjük a nyitvatartási időn kívüli vendéglátást és részletes tárlatvezetést. További sok sikert és mosolygós látogatót kívánunk!
    Varga Nándor elnök
  • Köszönöm, hogy itt lehettem újra és gyönyörködhettem a csodás beregi keresztszemes kézimunkákban, vaskályhákban, a képeken látott templomok szószékkoronáiban.
    Tisztelettel, Székely Judit
  • Nagyon tetszett a kiállítás és köszönjük szépen a szakszerű, komoly élményt jelentő tárlatvezetést.
  • Az első napok benyomása alapján úgy tűnik nagyon jó döntés volt a részünkről ellátogatni az ország keleti csücskébe. Kedves emberekkel, szívélyes fogadtatással találkoztunk. Itt a múzeumban is. Gratulálunk a kiállításokhoz. Valóban gazdag ízelítőt kaptunk a táj múltjáról. Köszönjük a tárlatvezetőnknek a kapott információkat és kedves kalauzolást.
    Morvai Marina
  • Nagyon, de nagyon tetszett a kiállítás. Máskor is jövök.
    ☺♥
  • Visszatekintés a múltra, régi emlékek, tárgyak megmentése, röviden, tömören. Egy nagyszerű kiállítást láthattunk, köszönjük a nagyszerű emléket, egy budapesti ifjú pár.
    Dominika és Krisztián
  • Kedves idegenvezetés, tartalmas tárlat.
    Győrffy Lajos, Kecskemét